A fatolvajlás az erdő tulajdonosának tudta nélkül történik. Általában alkalomszerű, többnyire saját szükségletre, bár nem ritka a tovább értékesítés sem. A tulajdonos károsul, mivel hiába rendelkezik fakitermelési engedéllyel, nem tudja kitermelni az előre betervezett mennyiséget. Ha súlyosan meglopják, még felújítási kötelezettsége is keletkezhet, ami idő előtti tetemes kiadás.

A tolvajok általában egyszerre csak kisebb mennyiségű fát lopnak el, hogy az elkövetési érték a szabálysértési értékhatár alatt maradjon. Ezért tettenérés esetén kisebb pénzbüntetéssel megússzák a bűncselekményt. Ám naponta több szállítmányt is elvisznek az erdőből, így végül tetemes összegű kárt okoznak. Legkedveltebbek a bűnözők körében az akácfa és a tölgyfélék, mert ezeket a keményfafajtákat könnyen tudják értékesíteni tűzifaként. A fűtésre használható faanyag legális ára eléri a köbméterenkénti 20-25 ezer forintot. Így vélhetően az illegálisan forgalmazott fáért is jelentős összeget zsebelhetnek be a tolvajok. A bűnözők általában a piaci ár alatt kínálják a lopott fát. A vevők azonban az esetek többségében nem járnak jól a tőlük vásárolt áruval, mert az elkövetők becsapják az ügyfeleiket, és nem a kialkudott mennyiséget adják át. Ilyen ügyletek után pedig a károsultak nem reklamálhatnak.

Honnan ismerjük fel, ha valahol illegális fakitermelés történik?

Ha a fákat derékmagasságban vágták ki, jellemzően az út mentén, akkor jó eséllyel fatolvajlással állunk szemben.

A szálanként történő kitermelés, a sáros szállító utak, a még össze nem darabolt fatörzsek, koronák látványa ne tévesszen meg bennünket, mindez a törvényes állománynevelő tevékenység, ill. a szálalás velejárója

Az illegális fakitermelés – ha „szakszerűen” hajtják végre, sajnos nem különböztethető meg ránézés alapján a legálistól.

Mit tegyünk, ha az erdőt járva fatolvajlás, illegális fakitermelés nyomaival találkozunk?

Érdemes kapcsolatba lépni a területen illetékes Erdészeti Hatóság (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes Erdészeti Igazgatósága) képviselőjével. A szakemberek nagy valószínűséggel felvilágosítást tudnak adni arról, hogy a területen zajlik-e engedélyezett fakitermelés. Védett területen a helyi nemzeti park szakemberei is segítséget, információt tudnak nyújtani. Szükség esetén a rendőrséghez, polgárőrséghez, mezőőrséghez is fordulhatunk panaszunkkal.

Az erdészetek az erdei utak lezárásával és a gyakori ellenőrzésekkel, a mezőőrökkel, a polgárőrökkel, a közterület-felügyelettel, illetve a rendőrséggel történő szoros együttműködéssel próbálják megelőzni a falopásokat. Ezeknek és a szigorodó bírósági ítéleteknek köszönhető, hogy az elmúlt években valamelyest javul a helyzet. Talán nagyobb remények fűzhetőek a mostani fűtési szezon kezdetétől élesben beinduló faanyag-nyomonkövetési rendszerhez is. A kereskedők fokozott ellenőrzése a tervek szerint az év végéig tart majd. Az elmúlt év júliustól hatályosak az új faanyag-nyilvántartási szabályok, de csak mostantól kéri számon őket igazán szigorúan a szakhatóság. A kereskedőknek tudniuk kell azonosítani, kitől vásárolták a fát és kinek értékesítették, az erre vonatkozó információkat pedig öt évig meg kell őrizniük.