Több mint két évvel ezelőtt, 1995 áprilisában Komáromban néhányan megalapították a városi polgárőrséget. Munkájukat akkor sokan ellenezték a rendőrségnél és a polgármesteri hivatalban is. Ma már elfogadják, sőt segítik is a polgárőröket.

Nagy  Péter,  a Komáromi Polgárőr Egyesület elnöke helyi vállalkozó. Elmondta: a megalakuláskor 37-en kezdték meg a munkát,  jelenleg  12-en  gondolják komolyan a polgárőrséget. Az eltelt több mint két év alatt sikerült jelentős eredményeket is elérniük, tavaly nyáron egy alumíniumtolvaj bandát lepleztek le - a rendőrök közreműködésével.

Technikai felszerelésük három rádióból  áll,  ezekkel  tartják  a kapcsolatot   a   rendőrséggel. Szükség esetén ezen értesítik a járőröket. Nemrég egy cégtől két mountain-bike kerékpárt kaptak, hogy  könnyebben  mozoghassanak a járőrszolgálatok alatt. Szolgálatot  minden  héten  a diszkónapon,  vagyis  szombaton tartanak. Este tíz órától másnap hajnali ötig.

Nagy   Pétertől   megtudtuk: megalakulásukkor nem nézték jó szemmel  a polgárőröket  sem a rendőrségen,  sem  pedig  a  polgármesteri hivatalban. Mára már megbarátkoztak velük, sőt éves költségvetésük  - 400-600  ezer forint - mintegy felét az önkormányzat fedezi. A többit az egyesület támogatói adják.

Czidlina Balázs százados,  a polgárőrség rendőrségi összekötő tisztje elmondta: együttműködési megállapodást kötöttek a polgárőrökkel. Ennek fejében a rendőrség vállalta, hogy minden hónapban egyszer biztosítja a helyiséget, ahol az egyesület tagjai megbeszélhetik  az  elkövetkező  néhány hét szolgálatait. Megtudtuk: jó az együttműködés a két szervezet között, ennek legjobb példája a Komáromi Napok rendezvény- sorozata volt.

Dorogon    megalakult    a    bányászváros polgárőrsége. Az  ünnepélyes  alakuló  ülésén részt vett dr. Tittman János polgármester,    a   polgármester helyettese,    Szalánczay    Péter, dr.    Németh    Etelka    jegyző, Hanzó  András  dorogi   rendőr- kapitány   és   dr.   Dobi   Imre   a megyei polgárőrség elnöke.

A    megjelenteket    dr.    Tittmann    János    köszöntötte.    Jó kezdeményezésnek  ítélte  a  városi  polgárőrség  megalakítását, kérte   a   leendő  tagokat,   hogy szorgalmazzák     a     naprakész együttműködést  a rendőrséggel és az önkormányzattal.

Dr. Dobi Imre a már megalakult közösségek képviseletében üdvözölte jó munkát kívánva az új szervezetnek.

Tizennyolcán írták alá a csatlakozási  ívet  és  lettek  tagjai  a dorogi    polgárőrségnek,    azaz Polgári   Önvédelmi   Szervezetnek.  Az elnök Quintz Béla lett, a vezetőségi  tagok Béres Tibor (titkár),    Szabó   Mihály,    Sági Gyula és Bánsági György.

A polgárőrökhöz Dorogon, a 10-es  számú  főút  mellett  található   városi   rendőrkapitányságon lehet csatlakozni.

Az Országos Polgárőr Szövetség Komárom-Esztergom Megyei Szervezete közgyűlést tartott Tatabányán, megyei rendőrfő-kapitányság tanácstermében.  A  rendezvényen  részt vett Farkas György az országos szövetséget  képviselve,  illetve Horváth Dénes a rendőr főkapitány  közbiztonsági,  valamint Csapó János a főkapitány bűnügyi helyettese. Meghívott vendégként jelen volt még a Zala megyei polgárőrség küldöttsége is.

A közgyűlésen dr. Dobi Imre, a megyei szövetség elnöke beszámolt a jelenlévőknek az országos választmány legutóbbi üléséről.  Ahol többek között szó esett a ‘92-es költségvetésről is.  E szerint tavaly négymillió forinttal gazdálkodhattak.  Idén már lényegesen több 16,5  millió forint lehet a költségvetésük, ha a parlament jóváhagyja a 12 milliós igényüket.  Szükségük lenne nagyon erre a pénzre, hiszen a szervezetüket bővíteni szeretnék, illetve hírláncot  akarnak  kiépíteni  országszerte.  Nem  elhanyagolható  a  technikai  eszközökre fordítandó összeg sem, épp úgy mint  a  polgárőrök  képzésére szánt summa.

Elhangzott, hogy a  megyei szervezet szeretné megnyerni a megyei önkormányzat támogatását is, hiszen vitathatatlan, valamennyiünk  érdeke  a  jobb közbiztonság, aminek a megteremtésében a polgárőrök is sokat tehetnek.

Hallhattuk azt is, hogy a polgárőrök  semmilyen  politikai, pártrendezvényen  nem  vehetnek  részt,  még ha  fizetség  is járna érte. Különösen fontos ezt hangsúlyozni a közeledő választások miatt!

Örömteli volt a hír, miszerint a polgárőrségek részére kiírt országos   pályázaton   megyénk nyolc  szervezetéből kettő díjazott lett.  Második helyen végzett a Dunaalmási KOBRA polgárőrség, s a negyediken pedig az oroszlányi szervezet.

A szélsőségesen hideg, akár hetekig tartó fagyos időben nagyon fontos odafigyelnünk az embertársainkra. Köztük különösen azokra, akik hajléktalanként, vagy nehéz körülmények közt, egyedül élnek. Magyarországon évente hozzávetőlegesen 250 ember hal meg kihűlés miatt a KSH adatai szerint. A közhiedelemmel ellentétben azonban a halálesetek kétharmada nem az utcán, hanem a saját, fűtetlen lakásokban történik. A statisztikák szerint a legveszélyeztetebbek az 50-59 évesek és a 80 felettiek, a halálesetek negyede, tehát nagyjából 62 fő évente az ő körükből kerül ki. Ennek oka a rossz fizikai állapot és a jövedelmi szegénység, amiből adódóan sokan nem tudják kifűteni az otthonukat. Különösen sérülékenyek az egyedülálló, magányos emberek.

A hajléktalan emberek számára fenntartott menedékhelyek kihasználtsága 80-90%-os, a segítségre szoruló embereket matracokon és plusz ágyakon szállásolják el, senki nem marad az utcán, akinek menedékre van szüksége.

A regionális diszpécserszolgálatok egyébként a nap 24 órájában fogadják a bejelentéseket a veszélyeztetett helyzetben lévő emberekről, az elérhetőségek pedig itt találhatóak, www.diszpecserportal.hu 

Mit tehetsz TE?

1. Az odafigyelés életet menthet! Bárki lehet hős, ha bekopog az idős szomszédaihoz, megnézi hideg van-e, be tud-e fűteni, nem-e betegen fekszik az ágyban.
2. Nézd meg idős szomszédaid, ismerőseid tudnak-e fűteni, szükségük van-e segítségre.
3. Hívd a 0-24ben elérhető diszpécserportált, hogyha egy hajléktalan embert veszélyben érzel. (pl. nedves ruházat, földön fekszik takaró és alatta lévő karton polifoam nélkül, kihűlés, fagyás, nem kelt fel aznap), a diszpecserportal.hu portálon minden megyei és fővárosi elérhetőség megtalálható.
4. Szólítsd meg a környezetedben élő hajléktalan embereket és beszélgess velük; kérdezd meg őket, mire van szükségük, minek örülnének a legjobban, a hideg időben!
5. Reggeli kávéd mellé vegyél egy forrót italt egy hajléktalan embernek is.
6. Régi, de jó állapotban levő pokrócot, meleg ruhákat add, vidd el egy karitatív szervezetnek.
7. Helyi járattal rendelkező településen vehetsz egy buszjegyet és add oda egy hajléktalan embernek, akár pár óra a tömegközlekedésen segíthet átmelegedni a hideg időben.
8. Ez a Te cselekedeted helye...kommentelj...Te, hogyan segítenél nekik?

Jégre csak nagy körültekintéssel menjünk! Egyedül soha! Számtalan tragédia történt ebben a szezonban. Előzzük meg! Sok helyen már nem biztonságos a tavak jege. Múlt héten még több százan korcsolyáztak a befagyott állóvizeken. A fontosabb, nagyobb tavakon a vízirendőrség munkatársai minden nap mérik a jég vastagságát. Ha valaki mégsem veszi figyelembe az előírásokat, azzal szemben a rendőrség szabálysértési eljárást indít, melynek büntetési tétele legfeljebb 20 ezer Ft lehet.

A rendőrség arra kéri a csúszkálni, korcsolyázni indulókat, hogy legyenek óvatosak, tartsák be a szabályokat. Folyóvizekre és a folyóvizekhez tartozó holtágak jegére tilos rámenni. Éjszaka, vagy korlátozott látási viszonyok között, így például sűrű ködben sehol nem szabad jégre menni. Járművel sem lehet sehol a befagyott vizekre hajtani. Ha a jég nem elég vastag, nem elég szilárd, olvad vagy mozog, semmiképpen ne lépjenek rá! Ahol a jeget hó takarja, ott még körültekintőbbnek kell lenni. Különösen vigyázzanak a gyerekekre, felnőtt felügyelete nélkül ne engedjék őket befagyott tavon, csatornán csúszkálni, korcsolyázni.

Nem kell azonban nagyon messzire menni, hogy biztonságosan korcsolyázni lehessen. A műjégpályákon még sokáig lehet csúszkálni. Itt azonban a szervezők legnagyobb örömére majdnem mindig teltház van. Az iskolás csoportok másfél, két hétre előre leadják igényüket. Ettől függetlenül a műjégpályát kora reggeltől késő estig bárki használhatja. Az árak pedig megfizethetőek.

 A „szennyező fizet” elve szerint a hulladékot termelő, a hulladék birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért és a hulladékgazdálkodás költségeinek a megfizetéséért.

 A polgárjogi felelősség körében birtokháborítási eljárás indítható, pl. ha a szomszéd által felhalmozott hulladék büdös, vagy szennyezi az én ingatlanomat is. Az eljárás lefolytatására a jegyző rendelkezik hatáskörrel.

• Közigazgatási eljárás keretében a felügyelőség, vagy a helyi jegyző a 30. és 31. §-a alapján kötelezheti a hulladék (vagy az ingatlan) tulajdonosát az "elhagyott" hulladék elszállítására, illetve bírságot szabhat ki.
• A 218/1999 (XII.28.) Kormányrendelet § értelmében szabálysértést követ el és százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen vagy nem az arra kijelölt helyen engedély nékül lerak, elhelyez.
• A Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) 218/A. paragrafusa (a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) alapján bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot helyez el, iletve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet végez. Ilyen esetben a rendőrségnél kell feljelentést tenni az ismert vagy ismeretlen tettes ellen.

A KÖZTERÜLETEKEN illegálisan elhelyezett hulladékot a helyi Önkormányzatnál kell bejelenteni. Ha az Önkormányzat a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget akkor ezt a területileg illetékes Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnél lehet jelezni.

A MAGÁNTULAJDONBAN lévő ingatlanon illegálisan elhelyezett hulladékért elsősorban az ingatlan tulajdonosa vagy annak korábbi birtokosa a felelős. Amennyiben nem állapítható meg a korábbi tulajdonos kiléte, úgy a jelenlegi ingatlanhasználót terhelik a hulladék elszállításával járó kötelezettségek.

A greenfo (http://greenfo.hu/zold-szemmel) honlapján lehetőség van arra, hogyha valaki környezetszennyezéssel találkozik (illegális szemétlerakás stb.) azt lefotózva beküldje. Kérés, hogy közöljék mikor és hol készült a felvétel. Így a médiában is téma lehet az Önök információjából.

A fatolvajlás az erdő tulajdonosának tudta nélkül történik. Általában alkalomszerű, többnyire saját szükségletre, bár nem ritka a tovább értékesítés sem. A tulajdonos károsul, mivel hiába rendelkezik fakitermelési engedéllyel, nem tudja kitermelni az előre betervezett mennyiséget. Ha súlyosan meglopják, még felújítási kötelezettsége is keletkezhet, ami idő előtti tetemes kiadás.

A tolvajok általában egyszerre csak kisebb mennyiségű fát lopnak el, hogy az elkövetési érték a szabálysértési értékhatár alatt maradjon. Ezért tettenérés esetén kisebb pénzbüntetéssel megússzák a bűncselekményt. Ám naponta több szállítmányt is elvisznek az erdőből, így végül tetemes összegű kárt okoznak. Legkedveltebbek a bűnözők körében az akácfa és a tölgyfélék, mert ezeket a keményfafajtákat könnyen tudják értékesíteni tűzifaként. A fűtésre használható faanyag legális ára eléri a köbméterenkénti 20-25 ezer forintot. Így vélhetően az illegálisan forgalmazott fáért is jelentős összeget zsebelhetnek be a tolvajok. A bűnözők általában a piaci ár alatt kínálják a lopott fát. A vevők azonban az esetek többségében nem járnak jól a tőlük vásárolt áruval, mert az elkövetők becsapják az ügyfeleiket, és nem a kialkudott mennyiséget adják át. Ilyen ügyletek után pedig a károsultak nem reklamálhatnak.

Honnan ismerjük fel, ha valahol illegális fakitermelés történik?

Ha a fákat derékmagasságban vágták ki, jellemzően az út mentén, akkor jó eséllyel fatolvajlással állunk szemben.

A szálanként történő kitermelés, a sáros szállító utak, a még össze nem darabolt fatörzsek, koronák látványa ne tévesszen meg bennünket, mindez a törvényes állománynevelő tevékenység, ill. a szálalás velejárója

Az illegális fakitermelés – ha „szakszerűen” hajtják végre, sajnos nem különböztethető meg ránézés alapján a legálistól.

Mit tegyünk, ha az erdőt járva fatolvajlás, illegális fakitermelés nyomaival találkozunk?

Érdemes kapcsolatba lépni a területen illetékes Erdészeti Hatóság (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes Erdészeti Igazgatósága) képviselőjével. A szakemberek nagy valószínűséggel felvilágosítást tudnak adni arról, hogy a területen zajlik-e engedélyezett fakitermelés. Védett területen a helyi nemzeti park szakemberei is segítséget, információt tudnak nyújtani. Szükség esetén a rendőrséghez, polgárőrséghez, mezőőrséghez is fordulhatunk panaszunkkal.

Az erdészetek az erdei utak lezárásával és a gyakori ellenőrzésekkel, a mezőőrökkel, a polgárőrökkel, a közterület-felügyelettel, illetve a rendőrséggel történő szoros együttműködéssel próbálják megelőzni a falopásokat. Ezeknek és a szigorodó bírósági ítéleteknek köszönhető, hogy az elmúlt években valamelyest javul a helyzet. Talán nagyobb remények fűzhetőek a mostani fűtési szezon kezdetétől élesben beinduló faanyag-nyomonkövetési rendszerhez is. A kereskedők fokozott ellenőrzése a tervek szerint az év végéig tart majd. Az elmúlt év júliustól hatályosak az új faanyag-nyilvántartási szabályok, de csak mostantól kéri számon őket igazán szigorúan a szakhatóság. A kereskedőknek tudniuk kell azonosítani, kitől vásárolták a fát és kinek értékesítették, az erre vonatkozó információkat pedig öt évig meg kell őrizniük.

Magyarországon 52 regisztrált állatmenhely, illetve 86 gyepmesteri telep működik. Befogadóképességük véges, legtöbbjük zsúfolásig telt, sokuk a fennmaradásért küzd, ráadásul számos menhelyi állatnak kilátástalan a helyzete. A felmérés szerint közepes vagy kistestű, inkább világos színű, jámbor, fajtatiszta kölyökkutyát vesznek legszívesebben magukhoz a menhelyekről kutyát választók. 

Az állatvédelmi mozgalmak világméretű elterjedése az emberiség erkölcsi fejlődésének fontos állomását jelzi, mely mozgalom az utóbbi években hazánkban is jelentős eredményeket ért el. A helyes állatvédelmi szemlélet, valamint a természettudatos magatartás megismertetése és elterjesztése nem csupán az állatok és élő környezetünk javát szolgálja, hanem az egészséges társadalom kimunkálásának eszköze is, hisz az állatokkal való bánásmód az emberek közötti kapcsolatokban is visszatükröződik.

Az elmúlt évek során az állatok hatékonyabb védelme céljából kidolgozott nemzeti civil program –a hatóságok, és a média aktív támogatásával- végre megvalósulhat, sokat javítva hazánk állatainak jóllétén, és hozzájárulva természetes és épített környezetünk állapotának javulásához.

Mit a teendő, ha kóbor kutyát találsz? 

Legyél te is állatvédő!

1. Magyarországon általában úgy van, hogy a menhelyeken szintén nem nagyon van hely, de ha mégis, akkor egyedül te tudod bevinni oda az állatot. Szállj fel a buszra, villamosra, ülj a kocsidba és vidd el. Ennyi időt és pénzt áldozhatsz egy életért… Ha tehát találsz egy kóbor kutyust és be is tudod fogni (nem mindig sikerül! ) akkor legjobb, ha egyenesen az állatmenhelyre viszed. A környékeden lévő nem biztos, hogy tudja fogadni, de lehet, hogy ajánl másik helyet, ahol van még befogadó hely. (többnyire nem lesz!) A menhelyeknek nem nagyon van kapacitásuk és pénzük állatot begyűjteni. Ezt néhány önkéntes végzi, akik ugyanolyan kutyakedvelő emberkék, mint Te. Ők is hazaviszik, majd gazdát keresnek az állatkának. Ezt te is megteheted, kifogások gyártása és keresése helyett.
    
2. Ha haza tudod vinni, akkor irány az állatorvos! Nézesd meg, hogy van-e chip a kutyában, lehet, hogy hamarabb meglesz a gazdija, mint gondolnád, mert benne van az adatbázisban. Jó esetben robog a kutyájáért és köszönethalmokkal terít be. Rossz esetben nem kéri vissza, köszöni szépen. Nos akkor indulhat a vudu feketemágia a gonoszdi gazdi ellen, na meg az új gazdi keresése. (A vudu feketemágiához nem adunk receptet!) Az állatorvos oltást fog adni a kutyának – ez első nekiugrásra pénzbe kerül! Lehet, hogy féreghajtást is javasol – de ezt visszautasíthatjuk, ha az állat egyébként gondozott. Majd az új gazdi … (Az állatvédők is ezt csinálják, saját zsebből, ha elfogy az adomány) Ne felejts plakátolni az állatorvosnál is!
    
3. Ha befogtad a kisállatot, tudnod kell, hogy nem egyszerű a dolgod. Két fontos teendőd van. Az egyik, hogy keresni kezded a gazdáját, a másik, hogy befogadót keresel neki. Célszerű ezt KÜLÖN tenned, ugyanis az örökbefogadási esélyeket ronthatja, ha egyszer csak előbukkan a kutya eredeti gazdija és elviszi az újonnan szerzett kedvenckét.
    
4. Plakátolj! Ne csak ott plakátolj, ahol a kutyát találtad, hanem messzebb is. Készíts fotót a kutyáról, csinálj több száz példányt a plakátból és kérd meg a környék minden boltosát, hogy rakják ki, ragassz tele minden villanyoszlopot. Gyakran ezeket a plakátokat naponta leszedik, tehát néha meg lehet ismételni. Igen, ez fárasztó munka. Igen, az állatvédők is ezt csinálják, szervezetten. (Plakátkommandó!)
    
5. Fotózd le az állatot állva, ülve, csak a pofiját, a jellemző jegyeit – a képekből készíts összeállítást esetleg egy külön blogoldalra is feltöltheted őket. (Részletes leírással!) A képek legyenek színesek és normálisan mutassák a kutyát, hogy rá lehessen ismerni. Legyen lép egy emberi láb mellett, vagy autó mellett, hogy viszonyítani lehessen a kutya méreteit.
    
6. A weben készíts egy blogoldalon, vagy egy állatmentő oldalon egy részletes leírást, melyben a kutya megtalálásának, összes ismérvének felsorolása szerepel. Nem hátrány, ha van benne némi szívhez szóló marketing duma – az bejön! Mindenképp legyen ott a DÁTUM!!
    
7. Mi legyen a plakáton? A kutya fotója, valamint egy rövid összefoglaló arról, hogy hol találtad, hogy milyen gazdihoz ajánlod és mit kell tudni a kutyáról. (Példa: Tatabányán – Bánhidán, 2017. január 25-én találtunk egy körülbelül 4 éves fajtatiszta németjuhász kutyalányt. Gazdája nem jelentkezett így befogadóját keressük. Gyerek mellé, de kertes házba ajánljuk. Játékos, barátságos, de éber jelzőkutya. Más kutyusokkal is jól kijön, szépen vezethető pórázon. Állatorvos szerint egészséges. Telefonszám, webcím ) A plakát lehet fekete-fehér – ide egy képet rakj fel, mégpedig azt amelyik a legjellemzőbb pózban ábrázolja a kutyát.
    
8. Netezz! Hirdesd! Kutasd fel az összes kutyás fórumot, kérj segítséget az állatvédőktől és hirdessétek a kutyát minél több állatos oldalon, iwiw-en, facebook-on. Nem elég egy helyre feltenni, tedd fel mindenhová! Inkább többen érdeklődjenek, mint senki! (Ha már a nálad levő kutya meggazdisodott, akkor is lehet ajánlani a jelentkezőnek a többi mentett kutyából egy másikat!)
    
9. Kérd meg az összes ismerősödet, hogy segítsen. Egy talált kutya kiváló szociális háló foltozó eszköz :D – ugyanis kiviláglik, ki az aki figyel a kéréseidre. A szomszédság, a postás bácsi, az újságos néni, a reggelről ismerős beszélgetős buszsofőr, a pénztáros néni a sarki boltban – mindenki, aki sok emberrel találkozik, hirdetheti az igét! Sokan örömmel meg is fogják tenni!
    
10. A talált kutyát nagyon könnyű megszeretni – sokan ezért félnek magukhoz venni, mert józan ésszel átlátják, hogy túlzott vállalás volna egy második – harmadik kutya odahaza. Az érzelmek azonban szerencsére jól kezelhetők – ha látjuk, hogy kedvencünk jó helyre kerül, akkor sokkal könnyebb odaadni.

Egészségünk és környezetünk védelme érdekében a következőkben szeretném bemutatni, hogy mely anyagok elégetése tilos a háztartási berendezésekben.

A hulladékok elégetésére a háztartási tüzelőberendezések alkalmatlanok. A nem megfelelő körülmények között az égetés során keletkező légszennyező szennyezőanyagok közvetlenül és hosszabb távon közvetve komolyan veszélyeztetik az emberi egészséget. Ezért Magyarországon a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése több mint 15 éve jogszabályilag tilos.

A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

• úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
• rétegelt lemez, bútorlap,
• építési fahulladék,
• színes, „fényes” papírhulladék,
• petpalack, műanyag hulladék,
• autógumi, használt ruha, rongy,
• fáradt olaj, üzemanyag.

Az előbb említett anyagok elégetésekor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az egészségünket. Ezen túl, a nem rendeltetésszerű használat miatt a készülék garanciáját is elveszíthetjük.

Ha a tüzelőberendezés működése nem megfelelő, a tökéletlen égés során felszabaduló gázok egy része nem távozik a kéményen keresztül, így a szobában lévők egészségét – különösen a gyermekekét és időskorúakét – közvetlenül károsítja.

Hova fordulhatok, ha a szomszéd „befüstölt”?

Amennyiben zavaró, egészségre ártalmas, terhelő légszennyezést érzékel, első lépésként próbálja meg a szennyezés okozóját megkeresni és személyesen megbeszélni a problémát. Ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel és a káros tevékenység tovább folytatódik, bejelentést tehet az illetékes Kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában, ahol panaszát kivizsgálják.

Lehetőség szerint, próbálja meg dokumentálni (fotó, videó) az esetet , illetve tanúkkal támassza alá.

A lakossági tüzelés korlátozására, tiltására vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket megtalálja a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 27. §-ában az alábbiak szerint:

„27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.

(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.

(3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”

A bírságtételeket a fenti Kormány rendelet 9. mellékletében találja. A bírságolással kapcsolatos hatósági mérlegelési jogköröket pedig a fenti Kormány rendelet 34. §-ában találja meg.

Rengeteg a probléma a polgárőr igazolványok gyártása körül! Látom, tisztában vagyok azokkal az erőfeszítésekkel, melyeket az OPSZ ezen a téren tett. Ha nem úgy nézem, mint érintett, akkor rendben is lennének a dolgok.

Miért nincs folyamatos rálátási lehetősége az egyesületi elnököknek a teljes gyártási folyamatra, onnantól, hogy berögzítésre kerül az igazolvány igénylés, addig, míg el nem készült? Miért nem lehet direktbe az egyesülethez küldeni az igazolványokat, postán, vagy a BM futárral a területileg illetékes rendőrkapitányságra? A jelenlegi gyakorlat szerint a megyei irodához kell személyesen elmenni az egyesület vezetőjének, vagy az általa meghatalmazott személynek, és ott, aláírás ellenébe az igazolványt átveheti. Más és jobb módszer is alkalmazható lenne. A mi egyesületünk vonatkozásában megközelítőleg száz kilométer autókázást (2500.-Ft) és kettő elpazarolt órát jelent. Sok helyen az emberi erőforrással való gazdálkodás nem jelent semmit, a polgárőrségnél nem kellene így lenni.

Amióta megalakult az egyesületünk, folyamatos gondok vannak a polgárőr igazolványok körül. Toborzásunk eredményeként újabb öt fővel nőtt az egyesületünk létszáma. Annak rendje módja szerint leadtuk az igényléshez szükséges dokumentációt. Sajnos semmi sem történik hónapok óta. Ha nem kérdezek rá a napokban, ki sem derülne a gyártó és köztes szervek hanyag munkája. Reklamációmat követően a következő válaszokat kaptam, EGY FŐ IGAZOLVÁNYA GYÁRTÁS ALATT, NÉGY FŐT NEM IKTATOTT A RENDSZER, EZÉRT ÚJ IKTATÁS SZÜKSÉGES. Értitek, újabb harminc nap. Meg az a fránya, eszetlen RENDSZER, az mindent elront, amit csak lehet, mindenért ő felel, az ember, aki a rendszert kezeli az tökéletes, hibátlan.

A rendszerhez az egyesület elnöke nem fér hozzá, érdemleges információt az adott helyzetről nem kap, de azt elvárják, hogy jelezze a jó pár hete, hónapja gyártásra leadott igazolványok vonatkozásában valami gond lehet, mert, hogy nem kaptuk meg. No, ez kificamodott gondolkodásmód. Ergo más munkáját, a rendszer kívülállójaként én végezzem el? Ráadásul valakik ezért még fizetést is kapnak.

Kíváncsi vagyok, meddig kell várni az öt tagunk polgárőr igazolványára, mikor mehetnek szolgálatba?

A veronai busztragédia sosem lesz feldolgozható! Ez az egész magyar nemzet tragédiája, amiben mindenki osztozik. Nemcsak az érintetteket, hanem az egész társadalmat sokkolta a tragédia, minden magyar átérzi az áldozatok fájdalmát.

„Milyen az erkölcs nélküli emberek jelleme? Ők korántsem buta vagy együgyű emberek, ellenkezőleg, gyakran igen éles eszűek, tárgyilagosak, életrevalók. Első tekintetre nehéz felismerni őket, mert kitűnően megtanulták az erkölcsös viselkedés művészetének játszását. De igazi, személyes erkölcsi elveik nincsenek. Ezért hideg számítással kihasználják mások lojalitását, vagy becsületességét anélkül, hogy ez bűntudatot okoznak bennük. Minden bajnak okát másokban látja, nem saját magában. Közvetve ez gyakran irigység formájában jelentkezik, irigyli mások szerencséjét, boldogságát, boldogulását.

A jellemtelenség nem jelent ugyanis semmi egyebet, mint tömegembert, befolyásolható, gerinctelen, elvtelen személyiséget. Olyat, aki önmaga mércéjéül egyedül csak a saját hasznát, elfogadottságát állítja. Hibázik, de képtelen beismerni, elbukik és képtelen felállni. Sohasem hibás bukásaiért, hanem mindig igyekszik valakire áthárítani a felelősséget, vagy legalább megmagyarázni: a véletlenek, a körülmények szerencsétlen összeesküvéséből történtek a dolgok. S ne felejtsük el, jellemtelenségének csúcsát: nem érdekli senki és semmi, csak önmaga. Mindenkit könnyen feláldoz saját maga érdekében.

Milyen a jellemes ember?  Erkölcsi elvei nem öncélúak, hanem az emberek szolgálatába vannak állítva, éspedig nem elvontan, hanem a konkrét, itt és most jelenlévő embert szolgálják. Döntését szabadon hozza meg, nem érzi magát a törvény és előírás rabjának. Nyitott a további élettapasztalatok felé, és képes módosítani felfogásait. Jellemzőjük az empatikus képesség, bele tudja magát élni a másik helyzetébe, vele azonos hullámhosszra tud hangolódni, és kész értük tenni is valamit. Az empátia kifejezi az embernek azt a tulajdonságát, hogy tudatában van annak, hogy rajta kívül vannak még mások is, hozzá hasonló, de vele nem azonos lények, akik gondolkodnak, és éreznek, akárcsak ő. Megdöbbentő, hogy mennyire sok emberből hiányzik ez a képesség.”

A klikkbe tömörült polgárőr egyesületi vezetők jelen és jövő béli összefogásának egy nagy akadálya van: saját maguk felértékelése. Miből ered mind ez? Görcsös ragaszkodás egy időt múlt koncepcióhoz, a túlzott önbizalom, a kialakult helyzet rossz értékelése, ebből következően rossz válaszok adása, rossz következtetések levonását követően.

Ami a klikkbe tömörült polgárőr egyesület vezetők önfelértékelését illeti. Az előbbiekből következően a céljuk egyetlen koncentrált feladatra szűkült: kezdetben a régi elnök megtartására, majd pedig a saját jelöltjük megválasztására, megválasztatására. Akik ilyen körülmények között bármilyen személyi fenntartások miatt nem hajlandóak a másikkal szót érteni, azok automatikusan a klikk szövetségesévé váltak, és egyszersmind bűnrészessé a további rombolásban, a szövetség szétverésében. Még ha nem is mondják ki a szétverés szót, a tettük végeredménye könnyen ez lehet. A klikkbe tömörült polgárőr egyesületi vezetők a mai helyzetben megszűntek önálló értékkel bíró tényezőknek lenni: inkább úgy kell felfogni őket, mint egy széthasadt egész önmagukban életképtelen darabjait, amelyeknek az a feladatuk, hogy újra egymásra találjanak és beteljesítsék a küldetésüket visszataláljanak a szövetség normális, mindennapos polgárőr életébe.  Ezért nem is szabadna mással foglalkozniuk, csupán egyetlen dologgal, miként tudnának ismét hasznos tagjai lenni a szövetségünknek!

Nem lehet a jelölt állítási jelszavuk a „Vagy mi, vagy senki!", „Szembe megyünk az OPSZ-szel!", vagy „Minél többeket közülünk az új vezetésbe!”, vagy valami hasonló. Meg kell őriznünk szövetségünk értékeit a jövőre vonatkozóan! Nem kell senkinek "megalkudnia" a másikkal, hiszen világosak az értékeink! Ezeket a polgárőr értékeket, az elért eredményeket mind a 38 polgárőr egyesület elismeri. Ez az, ami összeköti valamennyiőnket! Semmi értelme a külön utasságnak. Nem kell félni, bátran és hamar vissza kell térni a többséghez! Senkinek sem lesz megveregetve a válla, de azt mindenki könnyen beláthatja elemi érdekünk az egység. Ez a felismerés vezessen mindenkit.

Röviden: a klikkbe tömörült polgárőr egyesületi vezetőknek el kell felejteniük az őket klikkbe összehozó identitásukat, egységes új identitást kell ölteniük a szövetség valamennyi egyesületi elnökével együtt, a szövetség előtt álló jövőbeli kihívásokra. Egyszer és mindenkorra el kell felejteni a külön utasságukat! Építkezzünk együtt arra a stabil alapra, munkára, amit szövetségünk 1993 évi megalakítása óta a megye polgárőrei elvégeztek. Méltán lehetünk büszkék az elmúlt nyolc év munkájára is! Én legalább is az vagyok!

Semmi sem változott! Sőt! Tovább mélyültek a lövészárkok. Több kisebb-nagyobb újabb szekértábor alakult. Dicstelenség lengi körül megyénk legfőbb polgárőr grémiumát.  Tapasztalom, érzékelem mennyire nincs egység a polgárőr vezetők között. Jellemző a klikkesedés, a kétszínűség, a karaktergyilkosság, a hamis információk terjesztése. Névtelen levelet is kaptam, éjszakai telefonálások hívószám kijelzése nélkül, aláírás nélküli e-mailek, mocskolódások…Mindezeket feltehetően polgárőr kollégák teszik, de nem is egyszerű egyesületi tagok, hanem az egyes klikkekhez tartozó vezető társaim lehetnek. Mi lehet a szándékuk, most, hogy a régi vezetés egy az egyben lemondott? Sokan a nagy lehetőséget érezhetik. Másokat a hatalomvágy motiválhat. Míg egyesek sérelmeiken érezhetnek elégtételt venni. Vagy egyszerűen csak gátlástalan szerencselovagok. Ezek közül egyik sem összeegyeztethető a Kopácsi polgárőr eszmeiséggel. Sok a megtévesztett polgárőr vezetőtársam, kik bedőlnek a manipulatív személyiségeknek, bizonyítékok nélkül elhiszik a vak lármát, a vádaskodásokat, anélkül, hogy megkérdeznének az érintetteket. Óvakodjatok az egyirányú utcától, megnyilatkozásoktól. Ezek az esetek többségében egyéni, vagy kiscsoportos célokat szolgálnak. Ne dőljetek be a hordószónokoknak sem! Mérlegeljetek tiszta fejjel, és kérdezzetek, járjatok utána a hallottaknak. Rá fogtok döbbeni, akikről azt hittétek az igazság bajnokai azok egyszerűen becsapnak, manipulálnak. Ők maguk pedig csak törpe minoritások! A saját köreikből szeretnének minél többeket a vezetésbe ültetni, hogy rajtuk keresztül, őket irányítva még hosszú éveken át a kezükbe tartsák a tényleges irányítást. ÉN NEM AKAROK BÁB LENNI! És Te? Nem elég, hogy csak lemondott a régi vezetés! A régi gyakorlattal is szakítani kell! Felül kell vizsgálni valamennyi korábbi munkamódszert, vezetési stílust is! Az irányításnak is markánsan el kell különülnie a régitől! Tovább már nem lehet demokratikus álca mögé bújni! STOP! ÁLLJ! Ez így nem mehet tovább! Több évre visszamenőleg meg kell vizsgálni az elosztás, gazdálkodás rendszerét! Mert mindennek nyoma kell, hogy legyen! Hogy csontvázak fognak kiesni a szekrényből? Nem tudni, csak sejteni lehet. Ha valaki „botlott” nem megsértődni kell, ha számon kérik, vagy leírják a botlás okát, hanem meg kellene követnie szervezetünket! Uram bocsá’ elnézést lehet kérni! De ehhez olyan erkölcsiséggel kellene rendelkezni, ami nem vezetett volna ehhez az exlex helyzet kialakulásához, előidézéséhez és fenntartásához. Miféle erkölcsiség az ha az egyesület, aki nem áll be a sorba az a juttatásokba is megmutatkozik, lehetetlenné téve akár a működését is. Nyitott könyvnek kell lennie a megye polgárőr gazdálkodásának! Minden egyes állami költségvetésből elköltött forinttal, az elköltés pillanatában el kell tudni számolni! Minden egyesületnek, akinek nincs köztartozása, a korábbi támogatásokkal elszámolt, az éves tagdíjat megfizette normatíve kell, hogy pénz járjon! Ha ez csak 50-60 ezer forint félévente (vagy kevesebb) akkor is járjon nekik. Nem lehet pénztelenségre kárhoztatni, büntetni tagszervezeteket. A megyének meg kell könnyítenie és segítenie kell az egyesületek pénzforrásokhoz való jutását, gazdálkodását, működésüket! A megye vásárolhatna minden évben más-másfajta ruházatot, eszközt nagyobb tételben (a gyártónál így jelentős kedvezményt érhetne el!). És oszthatna szét 5-6 darabot egyesületenként díjmentesen. Központi könyvelést is alkalmazhatnánk az egyesületeknek, akik igénylik, levéve a vállukról ezt a terhet. De az önkormányzatoknál alkalmazott központi bankszámla alá alszámla nyitási lehetőséget is lehetne biztosítani az egyesületeknek. A megyei szövetségen belüli sporttevékenységet központosítva egy sport alapítvány, egyesület is végezhetné. A normatív egyesületi támogatás mellett a céltámogatással lehetne plusz feladatokra finanszírozási forrásokat biztosítani. Az egyesületek kezét meg kell fogni vezetni, irányítani kell őket, nem pedig magukra hagyni. Hisz nálunk nincsenek gazdálkodási szakemberek, jogászok, pénzügyesek, irodai munkásuk, mi munka mellett csináljuk mindazt, amire a megyénél (OPSZ által fizetet személyek), OPSZ-nél apparátusi tagok végeznek. Aki felelősséggel gondolkodik a szövetségünk jövőjéről az ilyen és hasonló, jobbító szándékkal kell előállnia, nem pedig a görcsösen, minden áron a hatalmat irányítok szekértáborába hordószónokokat hallgatnia. Ha pedig már hordószónokokat hallgat valaki, legyen kíváncsi a többiek véleményére, hogy a sajátját ki tudja alakítani. Micsoda beszűkült gondolkodás és látásmód! Ki-ki döntse el, a múlt, vagy a jövő? Kérem, hogy a leírt gondolataim is meghatározóak legyenek, mikor megteszitek javaslataitokat az új megyei polgárőr vezetés személyeire. Én nem kívánok részt venni megyénk polgárőr életének szétverésében! Végezetül engedjétek meg, hogy megköszönjem mindazok a javaslatait, akik már leadták, elmondták, különösen azoknak, akik szívesen látnának személyemet a megyei vezetésben tisztségviselőként, elnökségi és FEB tagként, de bejelentem semmilyen tisztséget sem vállalok a következő vezetésben. Természetesen, akinek segítségre van szüksége bátran szóljon, rám számíthat! A polgárőr ahol tud, ott segít! Nálam sokat jelent a polgárőr bajtársiasság, szolidaritás, a polgárőr adott szó, a polgárőr etika és moralitás! Köszönöm a figyelmeteket, Sass László Füzitei Faluvédő Polgárőr Egyesület elnök, 06204282457

2016.12.16. 15 óra jelentős dátum a szövetség polgárőrei, polgárőr egyesületei életében, teljes tisztújító közgyűlés került, apropó került volna megrendezésre Tatabányán a Rendőr-főkapitányságon.  Jelenlétével, hozzászólásával és a közgyűlés kritikus helyzeteiben tanácsaival sokat segített Dr. Túrós András OPSZ elnöke.

Egy hónapon belül ez már a második neki futásunk volt. Az első ugyanolyan sikertelen volt, mint amilyennek a jelenlegi, második bizonyult.

Miért kellett tisztújító közgyűlést tartani? A regnáló elnökünk Bárdos Zoltán, egészségügyi indokokra hivatkozva lemondott. Az OPSZ elnök úr napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy ez év elején több száz levél érkezett az OPSZ-hez, megyei rendőr-főkapitányságra, főügyészségre, azzal a tartalommal, hogy valami baj van a KEMPSZ pénzügyeivel, gazdálkodásával. Az OPSZ belső vizsgálata több szabálytalanságot talált, a hatósági vizsgálatok hűtlen kezelést állapítottak meg. Eljárás van folyamatban.

A kialakult helyzetre való tekintetre a megyei polgárőr elnökség lemondott. Sajnos az alapszabályunk nagyon pontatlanul fogalmaz több helyen, sőt ellentmondások is vannak benne. /A következő lépésünknek, miután a tisztújítás megtörtént az alapszabály teljes átdolgozása kell hogy legyen!/ Lemondása előtt az elnökség javaslatot tett az új elnök, elnökhelyettes, titkár, elnökség és FEB tagjaira. Igen ám, de az egyesületi elnökök nem lettek megkérdezve, nem lett a véleményük kikérve, senki sem egyeztetetett velük! Így fordulhatott elő, hogy már az elnök jelölt sem kapta meg az 50%+1 szavazatot. Teljes csődbe fordult a közgyűlés az előkészítetlenség végett.

Dr Túrós András OPSZ elnök úr megpróbálta menteni a menthetetlent. Mivel jelen helyzetben a Komárom-Esztergom Megyei Polgárőr Szövetségnek sem elnöke, sem elnöksége, sem felügyelő bizottsága sincs, a mindennapi ügyek viteléhez 3 fős bizottságot javasolt megszavazni, amit a közgyűlés meg is szavazott /vezeti: Kun Csaba/. A jelenlévők 2017. január 21.-ei dátummal egy újabb közgyűlés megtartását szavazták meg. Egy szintén 3 fős jelölő bizottságot is létrehozott a közgyűlés /vezeti: Sass László/, feladatul szabva a személyi kérdések, javaslatok összehangolását, javaslattétellel a tisztségviselőkre, elnökség és felügyelő bizottság tagjaira.

Az előkíszítetlenség, mely megítélésem szerint az előző megyei polgárőr szövetségi vezetés érdektelensége, közömbössége, a polgárőr mozgalom semmibe vétele, a megye polgárőr egyesületei, tagsága iránti felelőtlensége. Egyeseknek semmi sem drága, ha már valakiknek nincs meghatározó szerepük a jövő szövetségi történéseire, akkor miért törekszenek az ellehetetlenítésre, a működés minden körülmények közötti és alantas módszerekkel történő akadályozására? Miért nem lehet emelt fővel távozni? Miért kell félre vezetni egyesületi elnököket? Miért kell csoportokat verbuválni és hangolni a felelősséggel gondolkodókkal szemben? Mire jó a zűrzavar keltés? Kiknek használ? Ilyen mentalitással, hogyan lehet polgárőr egyesületet vezetni?

Presztízs veszteség? De még mekkora!! Rajtunk röhög Magyarország többi polgárőr szövetsége, megyénk rendőri vezetői! Senki se feledje az OPSZ elnök úr kritikus szavait. Az ország költségvetéséből dotálódik a polgárőrség. Az ilyen esetek nem járulnak hozzá a többlet költségvetési összegek elnyeréséhez. Megyénk az OPSZ-n keresztül kapja az éves támogatást. Ha ilyen vezetetlenséget, áldemokráciát, pénzek elherdálását, hűtlen kezelést lát, szinte 100%-ig biztosak lehetünk a kevesebb összegek ideítélésében. Felelőtlenség, felelőtlenség, felelőtlenség amit egyesek művelnek nálunk a szövetségben!

A polgárőr egyesületeinknek, szövetségünknek az OPSZ felé kutya kötelességük az elvárások szerint dolgozni, ami a szövetség közgyűlési munkájára is vonatkozik. Aki ezt az alapvetést nem fogadja el az nem közénk való. Biztosak lehetünk, hogy ennek a huzavonának böjtje lesz.

A civil szervezetek működésében a demokráciának elengedhetetlen szerepe van. Mások véleményét tiszteletben kell tartani. Mi ezt tesszük. A szövetségünk működőképességének helyre állításáért nagyon sok kompromisszumot kell kötni, újító gondolattal kell előállni, toleránsan kell a másokhoz viszonyulni, be kell temetni a lövészárkokat, mert ezekre mindannyiunknak és a szövetségünknek is nagy szüksége van. Én készen állok rá, másoktól is elvárható magatartásnak tartom. Tegyük félre a civakodást, a szekértáborok építését! Hiszem, így eredményes közgyűlést fogunk tudni tartani!

A Füzitői Faluvédő Polgárőr Egyesület továbbra is várja azon Komáromi személyeket, akik polgárőrök szertnének lenni. Belőlük alakitjuk meg a Füzitői Faluvédő Polgárőr Egyesület Komáromi Csoportját. A jelentkezők eddigi létszáma már eléri az egyesület alakításához szükségeset. Ha zöld lámpát kapunk, azonnal alakulni tudunk.

A hozzátartozók és barátok mellett végső búcsút vettek a hősi halált halt Pálvölgyi Péter r. alezredestől.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozója szolgálatteljesítés közben vesztette életét 2016. október 26-án. Utolsó útjára római katolikus szertartás szerint, katonai tiszteletadás mellett kísérték november 4-én Pilisszentkereszten.

A gyászszertartáson Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány búcsúzott a testület nevében. A temetésen részvétét fejezte ki Magyarország belügyminisztere, főhajtással tisztelegtek a társszervek vezetői, a közvetlen és távolabbi munkatársak.

Pálvölgyi Péter emlékére pénteken 15 órakor - a temetés kezdetével egy időben - a rendőrök országszerte valamennyi szolgálati gépkocsin egy percre bekapcsolták a kék lámpát és a szirénát. http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/szervezeti-hirek/vegso-bucsu

Csak pár órát voltak kint az utakon az új teljesítménymérő-paddal, mégis sok kamu ötvenes akadt a horgukra. Minden harmadik robogós bírsággal tért haza… http://hegylakok.hu/2016/09/minden-harmadik-robogos-megbukott-az-ellenorzesen/ 

http://www.hirado.hu/2016/09/25/hangfelvetelen-a-serult-rendor-segelykerese/?source=hirkereso  

A rendőrségi tájékoztatón bemutattak egy hangfelvételt, amely a robbanás utáni pillanatokban készült. Az hallható rajta, ahogyan az egyik sérült rendőr, a férfi segítséget kér.

A program célja: A kerékpározás térhódításával arányosan növekvő kerékpár-eltulajdonítások megelőzése, azok számának visszaszorítása, a Rendőrség által felderített esetek kapcsán, a megtalált kerékpárok beazonosítása, valamint az, hogy a forgalomban lévő kerékpárok nagy része tulajdonoshoz köthetően nyilvántartásba kerüljön.

Nem lehet reális cél az összes lopás megakadályozása, de azok számának csökkentése mindenképp. A programmal továbbá szeretnénk azt is elérni, hogy mind a tulajdonosok, mind a kerékpár-kereskedők figyelmét felhívjuk a biztonságos kerékpártárolás fontosságára.

3-4 éve gyökeresen átalakult a polgárőr szövetségek belső irodai struktúrája, munka módszerei megváltoztak. Igyekeznek az egyesületek többlet adminisztrációs munkáját ésszerűsíteni. Sőt a középvezetői megyei irodavezetők, sokszor az egyesületek munkáját is elvégzik, irtózatosan sok papírmunkát végeznek. Hisz az egyesületek alapvetően a polgárőr gyakorlati munkát látnak el. Az egyesületi tagok, tisztségviselők nem rendelkeznek közigazgatási munkatapasztalatokkal, ezért a minta okmányok új rendszere óriási segítség a végeken. Viszont azon el lehetne gondolkodni, szükség van-e ilyen sok féle, nagy mennyiségű belső iratra? Nem lehetne-e megvizsgálni, melyeket lehetne összevonni, megszüntetni? Jól tudjuk, nekünk az egyesületeknél ezt az irdatlan mennyiségű iratot, ki kinek a napi 8 óra munkavégzést követően éjszaka, hajnalban, vagy hétvégén kell (kellene) elkészíteni, elvéve az időt a konkrét polgárőr, közterületi munkától. A felűről jövő ellenőrzésekkel egyetérthetünk, különösen a több megyét is érintő pénzügyi visszaélések tükrében. Ahány egyesület annyi irodai szokás! Ez volt jellemző korábban. A mostani egységesítési tendencia csak dicsérhető. Csak felsőfokon beszélhetünk az irodavezetőkről, rengeteget segítenek, amiért hálával tartozunk nekik.

Jó az a civil polgárőr mozgalmunknak, ha olyan módszereknek, ellenőri gyakorlatnak kell megfelelnünk, amelyek a rendvédelmi szerveknél alkalmaznak? Még ha módosulások is tapasztalhatóak? Kezdeményezhetünk-e változásokat a jobbítás szándékával alulról, az egyesületek szintjéről? Eljut-e a hangunk a döntéshozókhoz? Megfogalmazhatunk-e kritikát, ellentétben a rendvédelmi szervekkel? Élhetünk-e javaslatokkal a polgárőr mozgalom jelenét és jövőjét érintő kérdésekben? Az egyesületek politikamentesek, de a tagok, azok politizálhatnak az egyesületi munkán kívül? A sok felűről, kívülről jövő szabályozás nem sérti-e az egyesületek önrendelkezési jogát, szuverenitását, demokratikus működését? Nem egy hirearhikus, alá fölé rendeléses irány felé megyünk? Miért nem vonják be az egyesületeket az útkeresésekbe? Rólunk, nélkülünk a fejünk felett?

Tudom, hogy nem tudják…

Éppen leütöm az utolsó pontot, amikor csörög a telefon. Autóbusz kontra személyautó, sérültek a buszon. Egy mozdulattal lezárom a számítógépet, a fényképezőgépet keresztbe vetem a vállamon, kiviharzok az ajtón. A folyosón még teszek egy félperces kitérőt, ki tudja, meddig maradok az utcán. A lépcsőn lefelé szedem a lábam, de nem rohanok, még baleset érne.

A kocsi felé menet gyorsul a pulzusom. Jár az agyam, bevillannak lehetőségek. Az évek alatt nem egyszer történt hasonló, de nincs két egyforma baleset. Ennél jobban lehetetlen rákészülni, a bejelentés alapján még bármi lehet és az ellenkezője is. A csomagtartóba teszem a fényképezőt, a felszerelés többi része a helyén, minden megvan, a láthatósági mellénybe bújok. Mire kinyitom a vezetőoldali ajtót már szervezetem megtelt adrenalinnal, testemet átjárja az izgalom, de a motor indításával megszáll a földöntúli nyugalom. Idegeskedésnek ilyenkor már nyoma sincsen, a vezetés megnyugtat. Imádom a munkám. Csattan a biztonsági öv, kézzel még visszafeszítem, hogy a csípőmön lévő része teljesen rám szoruljon. A tükrökbe egy körbepillantás, kigurulok a bázis kapuján, a fények már villognak.

A gázadással együtt pöccintem a kapcsolót, feljajdul a sziréna. Érzékeim élesebbek, az autó kerekei végtagjaimmá válnak, s mint egy sebes folyóban úgy úszom előre a forgalomban. A többi jármű, mint megannyi úsztatott fatörzs, amiket kerülgetve haladok a cél felé. Az agyam kiürül, minden felesleges dolog a háttérbe húzódik, csak a vezetés marad. Szándékos szabályszegőként szinte teljesen megszűnik a bizalmi elv, minden egyéb közlekedő potenciális veszélyforrás. Megtalálni a gyors, de biztonságos tempót, lehetőség szerint lendületvesztés nélkül haladni. És nem feledve a legfontosabbat; nem életet mentek, így pár másodperc (akár perces) veszteség nem éri meg a kockázatot! Első és legfontosabb szempont, hogy ODAÉRJEK, a második elvárás lehet, hogy minél előbb.

Párhuzamos közlekedésre alkalmas úton furakodom a piros jelzésnél várakozó kocsisor között előre. Az úttest két széléhez húzódnak, az így nyílt folyosón közeledem a lámpához, ahol a keresztforgalom még mindig zöld jelzésre halad. Járművezetőtől függően lassítanak, vagy mihamarabb próbálják elhagyni a kereszteződést, forgolódnak, tükörbe pillantgatnak, tekintetükkel keresik a hang forrását. Az is lehet, hogy bömböl a zene az autójukban, vagy kihangosított mobiltelefonon beszélnek. Azok, akik már legalább hallják a megkülönböztető jelzés hangját, vajon tudják-e pontosan, hogy honnan érkezem? Nem, nem tudják!

A kéklámpás autó vezetőjeként viszont előnyben vagyok? Én TUDOM, hogy ők ezt nem tudják. Ezt a hihetetlen többletinformációt használom ki mindannyiunk biztonsága érdekében.

A helyismeret okán pontosan látom a csomópont fázisait, látom, melyik iránynak szabad, melyik irány tilos. Felmérem a kereszteződésbe már behaladtakat, de számolok a még oda érkezőkkel. Tudom, hogy ők akár úgy érkeznek oda, hogy nem hallják, nem látják a „szándékos szabályszegőt”. Tudom, hogy közülük nem mindenki profi, de vigyázok rájuk, vigyázok magamra. Tudom, hogy csak az a biztos, amiről meggyőződtem, nincs „majdnem”. A takarások, nem kellően belátott forgalmi sávok veszélyesek. A kereszteződéshez balról a középső forgalmi sávban érkező autóbusz lassít, vezetőjével megvan a szemkontaktus, ám azonnal el is veszítem. A bal oldali visszapillantó tükrét nézi, és a számomra a busz által takart belső sávban érkezőket figyeli. Jelez az ott érkezőknek, bal keze máris vízszintesen kint az ablakon, profi sofőr. Jobbról is tiszta minden, kirobbanok a kereszteződésből.

A magas fordulatszámon tartott motorban folyamatos erőtartalék van, ebből nem szabad engedni. Egy-egy szorult helyzetből húznia kell a vasnak. Nincs szlalomozás, az csak a filmekben működik jól, ahol a kaszkadőrök egyrugóra vezetnek. A legbelső sávra állni, s ha az sűrűsödik, akkor a két belső sáv közé ékelődni, de minden manővert irányjelzővel jelezni, hogy a köröttem közlekedők értsék a szándékomat. Szinte minden közlekedővel létrejön valamiféle interakció. Keresem a jeleket, amikkel a járművezetők tudomásomra hozzák az észlelésemet. Villan egy féklámpa, majd hosszabban világít. Kormánymozdulat, tekintet a tükörben, fejmozgás a járművek belsejében. A lesötétített üveg az ellenségem. A lehúzódás irányába kirakott index remek segítség, ennek tökéletes párja a vészvillogó, mellyel értésemre adja; „látlak”. A jármű lendületét az időnként leheletre visszanyomott kuplung töri csak meg. A sebességet igyekszem állandó értéken tartani. Motorfék a lassításnál, nincs üresben gurulás, a motor állandó kapcsolatban marad a kerekekkel. Ez a jármű stabilitásának megőrzése mellett kopásmentes fékezést tesz lehetővé.

Beáll a teljes menetirány szerinti jobb oldal. Az út szélén vezetett buszsáv nem mindig jó megoldás. Ha az bedugul, erős zsákutca. Amint lehetőség van, irány a menetirány szerinti baloldal. A két irányt elválasztó vonalon billegek. Szemből jól észlelnek, az azonos irányból is húzódnak jobbra. A körúti síneken haladok már. Ez az egyik kedvenc részem. Kiszámítható kereszteződések, vérprofi villamosvezetők, akik pontosan tudják, mikor gyorsítsanak, lassítsanak, irányjelzőjükkel útmutatást adnak. Egyik sínszál mindig a lábam között. A veszélyestől mindig távolabb, így a megálló mellett elhaladva, a bal oldali sínszálat lovagolom, ám a szembejövő villamosnál átnyergelek a jobb oldalira. A megállóban veszteglő villamos mögött szinte megállásig lassítok, az ott akár zöldre kilépő gyalogosnak egyáltalán nem kell számítania a sínen közlekedő gépkocsira.

Kereszteződésnél hangszínváltás, hogy az éppen odaérkezők megváltozott hangokkal szembesüljenek. Ilyenkor arra is gondolnom kell, hogy keresztben, a zöld jelzésre a kolléga jöhet – nem ötvennel. Egymást nem halljuk a saját szirénánktól, ő a zöldön közlekedve magabiztosabban halad, tehát nekem ezt is szem előtt kell tartanom. Régi mondás, itt is igaz; csak az az elsőbbség, amit megadtak. Akkor haladhatok be a felőlem tilos jelzéses kereszteződésbe, ha kétséget kizáróan meggyőződtem, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan áthaladást lehetővé teszi. Interakció – mindenkivel!

Már látni a baleset helyszínét. A megérkezés utolsó százmétereinek mérlegelése arról szól, hogy hol és hogyan helyezzem el a járművet. Gondolva a későbbiek során megérkezőkre, a mentés folyamatára./írta: Vörös László/